A fogak hozzávetőleg 1 mm-t nőnek hetente. Emiatt a gyors ütemű növekedés miatt ezek az állatok szinte folyamatosan rágnak. A rágófogak állandó őrlőmozgást végeznek, így biztosítva a megfelelő kopást.
Napjainkban egyre többször diagnosztizálunk a rendelőbe érkező rágcsálóknál fogászati megbetegedést, ami a legtöbbször fogtúlnövésben (malocclusio), a fogak rendellenes elhajlásában, fogtörésben, és a beteg, befertőződött fogakból kiinduló tályogképződésben mutatkozik meg.
Ennek hátterében több okot feltételeznek a kutatók. Lehet örökletes betegség, metabolikus zavar, de legtöbbször a nem megfelelő takarmányozás miatt alakul ki. Ez azonban nem mindig a tulajdonos hibájából jön létre, hiszen a boltokban kapható nyulaknak és rágcsálóknak előállított takarmányokkal maradéktalanul nem lehet ugyanazt a táplálékot biztosítani, amit ezek az állatok a természetben fogyasztanak. Ebből következik, ha új kedvencünknek a legmegfelelőbb takarmányozást szeretnénk biztosítani, és ezáltal e betegségeket minél inkább elkerülni, érdemes időben megkeresni hozzáértő állatorvosunkat.
A fogászati rendellenesség tünetei lehetnek többek között a kevesebb evés (sokszor az állat szeretne enni, de nem tud), a széna elhagyása, válogatás, gubbasztás, szőrborzolás, nyálzás, könnyezés, üres rágás, fogyás, pofatájéki duzzanat.
Az állatorvos-tudomány folyamatosan fejlődik, egyre több a rágcsálók és nyulak fogazatával kapcsolatos ismeret, illetve egyre speciálisabb eszközök és műszerek állnak rendelkezésünkre a kezelésük területén. Míg régebben egy fogászati problémával küzdő rágcsáló általában nagyon rövid ideig élt túl, manapság rendszeres odafigyeléssel és kezeléssel akár évekig is meghosszabbítható az élete. Erre számos példa van praxisunkban is.
Éber állapotban az állatok kisméretű szájürege és esetleges stresszérzékenysége miatt általában csak a metszőfogak vizsgálatára és egy speciális eszközzel a rágófogak gyors áttekintésére van lehetőség. Alaposabb vizsgálathoz és a legtöbb fogászati beavatkozáshoz a rágcsálók számára legbiztonságosabb altatógázzal, speciális altatóasztalon (lásd kép) bódítjuk őket. Hosszabb hatású injekciós altatást csak hosszú és komolyabb fogászati műtéteknél alkalmazunk.
A szájüreg áttekintésére a rágcsáló fogászati asztalon egy speciális merev endoszkóppal van lehetőség, így minden apró részlet megítélhető, sőt a felvételek később újraértékelhetőek, a későbbi kontrolloknál viszonyítani tudunk hozzájuk (lásd kép).
Sokszor látunk a fogtúlnövésből adódóan csipkéket, tarajokat az egyes fogakon, amik súlyosabb esetben nyálkahártya- és nyelvsérüléseket okozhatnak. Ezeket az elváltozásokat a gyémántfejű fogcsiszoló berendezéssel korrigáljuk, visszaállítva a természetes állapotot.
A betegség későbbi stádiumában a fogak meglazulhatnak, elhajolhatnak, ilyenkor az állat már általában komoly evési problémákkal küzd. A betegséget súlyosbítja, hogy a fogaknak nem csak a koronája, hanem a fogmederben lévő ellenoldali ún. apicalis régiója is folyamatosan nő, ami a fogmeder csontjaiban okoz elváltozást és bakteriális befertőződés után tályogképződést. Ilyenkor már komoly műtét válik szükségessé, sok esetben a beteg fogat is el kell távolítani.
Mivel a rágcsálók meglepően nagy hányadánál élete során enyhébb-komolyabb fogászati problémák bizonyítottan fellépnek, érdemes kis kedvencével rendszeres állatorvosi fogászati szűrővizsgálatra látogatnia, hiszen célunk nem csak a beteg állatok meggyógyítása, hanem a betegségek időben történő felismerése és megelőzése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése