Állatorvos Tatabánya | Állatorvos Tarján

Vérnyomásmérés

2012-02-05T20:21:00.016+01:00

Rendelőintézetünkben a legmodernebb doppler elven működő és oszcillometriás vérnyomásmérő műszereket is használjuk az állatok szív-és érrendszeri betegségeinek diagnosztizálásához. A beteg vérnyomásának meghatározásával a betegségek súlyossága mellett a gyógykezelés pontos beállítása is lehetővé válik.
A doppler elven működő vérnyomásmérő (lásd kép) ultrahang jelet bocsát ki és az erekben futó vér áramlásáról visszavert jeleket detektálja. A véráramlás a különböző vérnyomásértékeken eltérő, a készülék tehát közvetve az eltérő véráramlások alapján állapítja meg betegünk vérnyomását.
Ez sokkal pontosabb eredményt ad, mint az embereknél általában használt vállra, vagy csuklóra felhelyezhető vérnyomásmérők. A kutyák normál vérnyomása 110-160 Hgmm között változik (az előbbi a diastolés, az utóbbi a systoléstelődés értéke) cicáknál ez az érték 120-170 körül ingadozik normális esetben.

2012-02-05T20:10:00.000+01:00

Nyúl és rágcsáló fogászati szakellátás

2012-01-08T17:19:00.006+01:00

Kevesen tudják, hogy a nyulaknak és egyes rágcsálóknak (tengerimalac, csincsilla, degu) nemcsak a metszőfogai, hanem a hátsó rágófogai is folyamatosan nőnek életük folyamán. A többi rágcsálónál ugyanez csak a metszőfogaknál figyelhető meg.
A fogak hozzávetőleg 1 mm-t nőnek hetente. Emiatt a gyors ütemű növekedés miatt ezek az állatok szinte folyamatosan rágnak. A rágófogak állandó őrlőmozgást végeznek, így biztosítva a megfelelő kopást.

Napjainkban egyre többször diagnosztizálunk a rendelőbe érkező rágcsálóknál fogászati megbetegedést, ami a legtöbbször fogtúlnövésben (malocclusio), a fogak rendellenes elhajlásában, fogtörésben, és a beteg, befertőződött fogakból kiinduló tályogképződésben mutatkozik meg.
Ennek hátterében több okot feltételeznek a kutatók. Lehet örökletes betegség, metabolikus zavar, de legtöbbször a nem megfelelő takarmányozás miatt alakul ki. Ez azonban nem mindig a tulajdonos hibájából jön létre, hiszen a boltokban kapható nyulaknak és rágcsálóknak előállított takarmányokkal maradéktalanul nem lehet ugyanazt a táplálékot biztosítani, amit ezek az állatok a természetben fogyasztanak. Ebből következik, ha új kedvencünknek a legmegfelelőbb takarmányozást szeretnénk biztosítani, és ezáltal e betegségeket minél inkább elkerülni, érdemes időben megkeresni hozzáértő állatorvosunkat.
A fogászati rendellenesség tünetei lehetnek többek között a kevesebb evés (sokszor az állat szeretne enni, de nem tud), a széna elhagyása, válogatás, gubbasztás, szőrborzolás, nyálzás, könnyezés, üres rágás, fogyás, pofatájéki duzzanat.

Az állatorvos-tudomány folyamatosan fejlődik, egyre több a rágcsálók és nyulak fogazatával kapcsolatos ismeret, illetve egyre speciálisabb eszközök és műszerek állnak rendelkezésünkre a kezelésük területén. Míg régebben egy fogászati problémával küzdő rágcsáló általában nagyon rövid ideig élt túl, manapság rendszeres odafigyeléssel és kezeléssel akár évekig is meghosszabbítható az élete. Erre számos példa van praxisunkban is.
Éber állapotban az állatok kisméretű szájürege és esetleges stresszérzékenysége miatt általában csak a metszőfogak vizsgálatára és egy speciális eszközzel a rágófogak gyors áttekintésére van lehetőség. Alaposabb vizsgálathoz és a legtöbb fogászati beavatkozáshoz a rágcsálók számára legbiztonságosabb altatógázzal, speciális altatóasztalon (lásd kép) bódítjuk őket. Hosszabb hatású injekciós altatást csak hosszú és komolyabb fogászati műtéteknél alkalmazunk.

A szájüreg áttekintésére a rágcsáló fogászati asztalon egy speciális merev endoszkóppal van lehetőség, így minden apró részlet megítélhető, sőt a felvételek később újraértékelhetőek, a későbbi kontrolloknál viszonyítani tudunk hozzájuk (lásd kép).

Sokszor látunk a fogtúlnövésből adódóan csipkéket, tarajokat az egyes fogakon, amik súlyosabb esetben nyálkahártya- és nyelvsérüléseket okozhatnak. Ezeket az elváltozásokat a gyémántfejű fogcsiszoló berendezéssel korrigáljuk, visszaállítva a természetes állapotot.

A betegség későbbi stádiumában a fogak meglazulhatnak, elhajolhatnak, ilyenkor az állat már általában komoly evési problémákkal küzd. A betegséget súlyosbítja, hogy a fogaknak nem csak a koronája, hanem a fogmederben lévő ellenoldali ún. apicalis régiója is folyamatosan nő, ami a fogmeder csontjaiban okoz elváltozást és bakteriális befertőződés után tályogképződést. Ilyenkor már komoly műtét válik szükségessé, sok esetben a beteg fogat is el kell távolítani.
Mivel a rágcsálók meglepően nagy hányadánál élete során enyhébb-komolyabb fogászati problémák bizonyítottan fellépnek, érdemes kis kedvencével rendszeres állatorvosi fogászati szűrővizsgálatra látogatnia, hiszen célunk nem csak a beteg állatok meggyógyítása, hanem a betegségek időben történő felismerése és megelőzése.

Allergia (túlérzékenység)

2012-01-08T17:00:00.001+01:00

Az allergia (túlérzékenység) olyan betegség az állatoknál, amely különböző okokból kiindulva egyforma tünetegyüttest alakít ki. A betegség alapja az immunrendszer túlzott reakciója egy idegen anyaggal (allergén) szemben. Éppen ezért a megbetegedés egyedi, sem másik állatra, sem emberre nem fertőző. Az allergén vagy a bőrön keresztül, vagy szájon át elfogyasztva jut kapcsolatba kedvencünk szervezetével. A legfontosabb tünetek ennek megfelelően a vakaródzás és a gyomor-bél problémák jelentik : hasmenés, hányás, fűevés, amiket másodlagos tünetek (bőrgyulladás, testtömeg csökkenés, stb.) kísérhetnek. A tünetek súlyossága a szinte észrevehetetlentől az elviselhetetlen, életet veszélyeztető állapotig fokozódhat. Nincs „recept” a betegség, ill. tünetegyüttes megjelenésére: hosszú időn át egészséges állatok szinte egyik napról a másikra válhatnak súlyos tüneteket mutató beteg állatokká.
Az ételallergia során nem egyfajta étel, hanem az eleségben lévő bizonyos komponensek (pl. csirkehús) váltják ki a jellemző hasi és/vagy bőrtüneteket. Az allergia jelentkezhet azonnal (már az új eleség adása után pár nappal), vagy hónapok múlva. Nincs garancia egyetlen élelmiszerre, még ha hónapok óta is azt fogyasztja kedvencünk, vagy egyetlen lakásban tartott virágra, növényre, pollenre sem, még ha évek óta is ott áll az állat fekvőhelye mellett! Természetesen más, eddig nem fogyasztott eleség is ugyanúgy allergizálja az állatot, ha az az érzékenyítő komponenst tartalmazza! Ezért az ételallergia gyógykezelésének alapja, hogy olyan típusú eleséget állítsunk össze kedvencünknek, amit eddig nagy valószínűséggel soha nem fogyasztott. Az ételallergia bármely kutyafajtánál jelentkezhet, de bizonyos fajtáknál gyakran súlyosabb tüneteket tapasztalunk. Ide tartoznak a west highland terrier, boxer, dogok, golden retriever, bulldog, yorkshire terrier, bichon fajták.
A bőrallergia emberekhez hasonlóan mind a lakásban, mind a szabadban keringő pollenek, atkák, növényösszetevők, stb. lehetnek, s tüneteiben is emberekhez nagyon hasonló elváltozásokat okozhatnak. Találó a magyar nyelv, mikor a kontakt allergia hirtelen jelentkező formáját „csalánkiütésnek” nevezi. Valóban gyakori a hirtelen bőrpír, s az égető viszketés is a betegség kezdetén. A vakaródzás mellett idővel igen gyakori a belső fülkagyló gyulladása, a hajlatok (hónalj, belső lágyék) kipirulása, a lábvégek nedvedző gyulladása, amit gyakran nyalogat az állat. A lábvégek gombás kísérőbetegsége gyakran tapasztalható ezeknél a betegeknél. Sokszor csak úgy tűnik fel, hogy a fehér lábvég barnás elszíneződését látjuk, máskor a fájdalom miatti különböző fokú sántaság miatt fordulunk állatorvoshoz. Hasmenés, gyakori széklet-ürítés, néha vérzések a bélsárban, esetleg fűevés is jelentkezhetnek. Ne feledjük, hogy ezek más okból kifolyólag is kialakulhatnak, ezért mindig forduljunk állatorvoshoz a pontos diagnózis érdekében!
Cicáknál az erős vakaródzás mellett vagy éppen ehelyett gyakran találkozunk fokozott tisztálkodással. Az állat órákon keresztül nyalja magát, akár szinte a teljes lekopaszodásig! Sokszor éjjel teszik mindezt, ekkor csak arra lehetünk figyelmesek, hogy kedvencünk nem alszik, vagy napközben gyakran elbújik. A lekopasztott bőrfelületek cicánál (ellentétben kutyával) lehetnek teljesen tünetmentesek is, nem látunk kipirulást, a bőr nem nedvedzik, csak mintha „kiharapdálták volna a szőrét”. A legújabb kutatások szerint cicáknál lényegesen gyakrabban jelentkezik étel-allergia, mint kutyáknál, és sajnos lényegesen ritkábban gondolunk rá! Persze cicánál is megjelenhet a bőr másodlagos gyulladása, korpásodása, szájüregi fekélyek, bőrsebek manifesztációja, vagy a fül mögötti – nyaki területek véresre vakarása. Ez esetekben gyakran csak védő kötözés segít, hogy az állat ne pusztítsa el önmagát!

Chip akció Augusztusban

2010-08-05T18:11:00.001+02:00

Kedves Gazdik !

Augusztus hónapban mikrochip-beültetési akciót hírdetünk!

Most a chip beültetése regisztrációval együtt 6200 Ft helyett 4700 Ft-ba kerül !

2010. július 1-jén hatályba lépett a 41/2010.(II.) kormányrendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, melynek értelmében " Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet ".

Azaz a vásárolt ebek kötelezően mikrochippel kell, hogy rendelkezzenek , és tulajdonosváltozás, ajándékozás esetén is kötelező a kutyákat mikrochippel ellátni.

Mi a FIV? Feline Immundefficiens Virus

2010-03-20T16:14:00.002+01:00

Mi a FIV? Feline Immundefficiens Virus, azaz macska immunhiányos vírus. A vírus az emberi HIV-vel egy víruscsoportba tartozik, s ahhoz hasonlóan az immunrendszer sejtjeinek életfogytiglani fertőzését, gyengítését jelenti. Európában az állatok körülbelül 3-5%-a fertőzött.

A FIV a FeLV-hez hasonlóan leggyakrabban harapás és nemi aktus útján terjed, éppen ezért a legmagasabb fertőzési és így veszélyeztetettségi csoportba a nem ivartalanított kijáró kandúr macskák tartoznak. Az fertőződés az anyaállatról a kölykökre a méhen keresztül, de a tejen át is történhet.

A fertőződést követően általában hosszú időn át nem látunk jelentős klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedést. A betegség kezdetben legfeljebb enyhe megfázásszerű lefolyást mutat (rövid ideig tartó láz, étvágytalanság, nyirokcsomók duzzanata). Ezt követő látszólagos gyógyulás után hónapokig, sőt évekig a macska tünetmentes. Vannak olyan fertőzött macskák, amik hosszú életet élnek meg és később sem mutatnak semmilyen klinikai tünetet. Az állatok többségében azonban időről időre a vírus aktivációjával, az immunrendszer kisebb-nagyobb fokú meggyengülésével a klinikai tünetek hullámszerűen jelentkeznek. Leggyakoribbak a szájüregi megbetegedések és tüdőgyulladások, de idővel a máj és a vese megbetegedése is egyre gyakoribb, súlyosabb fokú. A bőrsebek, sérülések, nyálkahártya-eróziók egyre nehezebben gyógyulnak az immunrendszer egyre elégtelenebb működésének köszönhetően. Gyakoriak a bakteriális fertőzések majd a betegség végfázisában az immunrendszer teljes összeomlása következik be, ami az állat elpusztulásával jár. Ezt az emberi AIDS-hez hasonlóan macska-AIDS-nek nevezi a szakirodalom.

Természetesen, mivel vírusos fertőzésről beszélünk, direkt terápiás gyógyszerrel nem rendelkezik sem az állat, sem emberorvosi tudomány. Az a cica, amelyik fertőződött, sajnos élete végéig fertőzött is marad. Antivirális terápiával próbálkozhatunk a vírust a fertőződést követő rövid időn belül eliminálni, bár a tudományos eredmények nem túl bíztatóak, ráadásul igen költséges gyógyszereket kell ilyenkor a bizonytalan eredmény érdekében használni. A kísérő bakteriális fertőzéseket antibiotikumokkal kezeljük, az immunrendszert az egyre szélesebb palettával bíró erősítő-roboráló szerek alkalmazásával támogatjuk, így előzhetjük meg a korai fatális összeomlást. Egy FIV pozitív cicát rendszeresen kell oltani, féreghajtani és lehetőleg ivartalanítani a legyengülések elkerülése és a társállatok fertőződésének megakadályozása, ill. veszélyének csökkentése érdekében. Mivel a fertőzés harapás útján terjed legkönnyebben, a vad, fertőzött állatokat többi cicától lehetőleg elkülönítve kell tartani. A betegség nyugalmi stádiumában leledző macskák nyála kevés víruspartikulát tartalmaz, élelmiszerre került nyállal, vagy közös itatón keresztüli fertőzés kizárható. A betegség fajspecifikus, sem kutyára, sem emberre a FIV nem jelent veszélyt.
A vírus ellen az USA-ban 2002 óta létezik oltóanyag, amellyel mintegy 82%-os védettséget lehetett elérni. Mivel az oltóanyag egy teljes gyengített kórokozót tartalmaz, az oltott és beteg állatok egymástól a gyorstesztekkel nem elkülöníthetőek. A teszttel az oltott egészséges állatok is pozitív eredményt mutatnak.

Mit jelent a FeLV?

2010-02-16T16:28:00.001+01:00

Feline leukaemia virust. Azaz macska leukaemia vírus általi fertőzöttséget. Nem ritkán a betegséget leukózisnak is nevezik, utalva a vírus azon tulajdonságára, hogy gyakran nyirokcsomók daganatos elváltozását is beindítja. Fontos azonban, hogy a nyirokcsomó-rákok a vírusos fertőzéstől függetlenül is kialakulhatnak, és igaz az is, hogy a vírusfertőzött állatok jó részében nem alakul ki daganatos elváltozás.

A vírus állatról állatra direkt módon terjed, a kórokozó leggyakrabban nyál útján, vagy a nemi aktus során jut át a beteg állatról. A harapások, karmolások, párzási időszak verekedései ezért jelentenek nagy veszélyt a kijáró cicákra, mert így több úton is könnyen fertőződhetnek. Az időben végzett ivartalanítás ezért indirekt módon, mégis jelentősen védi a cicát a fertőződéstől. A fertőzött vemhes állatok a méhen keresztül, vagy az anyatejjel is továbbadhatják a vírust.

A fertőződést követően a vírus a nyállal szennyezett bőr, vagy nyálkahártya sérülésen behatolva ott helyben szaporodik el, ezt követi a környéki nyirokcsomók fertőződése. Később a véráram útján jut el a távolabbi szervekbe, nem ritkán a vörös csontvelőbe, ahol hosszabb ideig, akár évekig is túlélhet. A szervekbe jutott vírus gyulladásos-daganatos betegségeket alakíthat ki felborítva ezzel az adott szerv működését, okozva vérszegénységet, veseelégtelenséget, gyulladásos bélbetegséget, leukémiát.

A fertőződött cica azonban nem feltétlenül betegszik meg. Az egészséges állatok több mint a felének immunrendszere a vírust sikeresen, azaz végérvényesen eliminálja és komoly tünetek nélkül meggyógyul. Ezért is fontos a verekedések során szerzett sebek, gyulladások, enyhébb legyengülések mielőbbi szakszerű kezelése, hogy ne alakulhasson ki akut, vagy permanens (folyamatos) betegség. Sajnos az akut lefolyású betegség gyakran halálos kimenetelű. Az állatok mintegy negyedében látványos klinikai tünetekben meg nem nyilvánuló látens fertőzöttség alakul ki. Ilyen esetben az immunrendszertől elzárt területeken, (pl. csontvelő) a vírus évekig túlélhet szemmel látható megbetegedést nem okozva. A vírus fertőzöttség megállapítása ilyen esetekben igen nehéz, mivel ezek az állatok a jelenlegi tesztekkel (amik a vírust, vagy alkotóelemét detektálják) negatív eredményt mutatnak és látszólag egészségesek. Sajnos a betegség bármilyen külső-belső hatásra fellángolhat. Ilyen pl. a környezetváltás, új állat, immunrendszert gyengítő más betegségek, stressz, vitaminhiány. A háztartásban tartott fertőtlenítő szerek a vírust gyorsan elpusztítják, ezért legyünk körültekintőek és alaposak e téren. Megéri!

Az általunk is használt FeLV oltás nagyon hatásos és biztonságos. Időben adva védi a cicát a későbbi fertőződéstől, ráadásul nem zavarja a tesztet, nem ad hibásan pozitív eredményt a később elvégzett vérvizsgálati eredmény sem. Ennek oka, hogy a legtöbb kereskedelmi forgalomban lévő vérteszt a vírus egy olyan darabkáját mutatja ki specifikusan, ami hiányzik az oltóanyagból. Az oltott és fertőzött állatok ezért ilyen tesztek használatával nem összekeverhetők. Érdemes a tesztet elvégezni, ha kedvencünk elcsavargott, és csak egy-két nap múlva került haza, ha új cica kerül hozzánk, vagy ha más ismeretlen eredetű beteg, kóbor állattal érintkezett kedvencünk és szeretnénk kizárni fertőződöttségét.

A már fertőződött és beteg állatok kezelendők. Sajnos célzott vírusellenes terápia egyelőre nem áll rendelkezésre, de a betegség szövődményeit, tüneteit mindenképpen csillapítani kell. Ezeket a cicákat nyugalmi stádiumba kell hozni vírusfertőzöttség szempontjából, mivel így még évekig tünetmentesen élhetnek. Új szereknek minősülő interferonokkal, gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikumokkal és roboráló gyógyszerekkel segítünk ezt elérni. A fertőzött állatokat ivartalanítani kell, így csökkenthetjük más állatok fertőződésének valószínűségét. A nem fertőzött társállatokat azonnal be kell oltani, mert a fertőzött nyálban rengeteg víruspartikulát választ ki a beteg macska, amivel a többieket megbetegítheti.

Macska ivartalanítás Februárban

2010-02-02T19:01:00.013+01:00

2010 februarjaban a Magyar Allatorvosi Kamara ajanlasaval macska oltasi es ivartalanitasi akciot hirdetunk tarjani es tatabanyai rendelonkben.

Részletekért keresse: Dr. Győrffy András vagy Dr. Varga Krisztina állatorvost
Rendelő: Tatabánya | Tarján

Mobil: +3670/61-33-933 | +3630/96-59-885

Endoszkópos vizsgálatok

2009-10-05T22:11:00.008+02:00

Az endoszkópos vizsgálatok lényege, hogy egy különleges optikai eszköz segítségével (endoszkóppal) olyan testüregeket vizsgálunk és bennük olyan elváltozásokat kezelünk, melyek szabad szemmel nem láthatóak, vagy ez csak az állaton végzett bonyolult sebészeti beavatkozással lenne lehetséges. Ebből adódóan ezek a készülékek hosszú egyenes vagy hajlítható csőhöz hasonlítanak, az előbbieket merev, az utóbbiakat flexibilis endoszkópoknak nevezzük.

Rendelőintézetünkben mindkét műszerrel végzünk vizsgálatokat. Az endoszkópok egyik vége a vizsgált testüregben (orr, garat, nyelőcső, gyomor, stb.) készít felvételeket, amelyek a másik végéhez kapcsolt digitális kamerával egy nagyképernyős LCD monitoron láthatóak. Az egész vizsgálat így valós időben követhető, a vizsgálatot végző orvos és a tulajdonos számára is. A vizsgálat sarkalatos részeiről (gyulladt gyomornyálkahártya, elváltozott légcső, stb.) videófelvétel és fotók készülnek, amelyek később is elemezhetők, s a gyógyulás során készült újabb felvételekkel összehasonlíthatók. Az endoszkópos vizsgálat során az adott szervet nem csak megfigyeljük, hanem ha szükséges, onnan bakteriológiai vizsgálatra mintát, kórszövettani vizsgálatra szövetdarabot is kiveszünk. A vizsgálóeszköz szabad csatornáján keresztül levezetett miniatűr sebészeti eszközök segítségével apró beavatkozások végezhetők (pl. idegentest eltávolítása légutakból).

Endoszkópos vizsgálatokat nem csak emlősökön, hanem hüllőkön is végzünk (pl. tojásretenció teknősöknél).
A vizsgálatokat bódításban végezzük, és a betegség jellegétől függően 20-50 percet vesznek igénybe. A tulajdonosokat ezért arra kérjük, hogy éhgyomorra hozzák vizsgálatra kedvencüket, és amennyiben a felvételeket haza szeretnék vinni, egy pen-drive-ot is hozzanak magukkal.

MEGHÍVÓ !

2009-10-05T21:03:00.000+02:00

Kedves Gazdik!

A TARJÁNI KISÁLLATRENDELŐ megnyitja kapuit! A megnyitó ünnepség 2009. november 14-én, szombaton 10. 30-kor kerül megrendezésre a Rendelőnél (Móricz Zs. tér 16.).
Mindenkit szeretettel várunk!

Dr. Győrffy András PhD | Dr. Varga Krisztina | Tel.:70 / 61 33 933

ÚJ RENDELŐ TARJÁNBAN!

2009-09-21T22:05:00.030+02:00

Megnyitotta kapuit az új állatorvosi rendelő Tarjánban!
Minden kedves állatbarátot szeretettel Várunk:

Dr. Győrffy András PhD, Dr. Varga Krisztina
Telefon: 06 70 / 61-33-933

Cím: Tarján, Móricz Zsigmond tér 16.

Nyitva tartás:
Kedd: 9h -12h
Csütörtök: 16h -19h
Vasárnap: 17h -19h

www.allatorvostarjan.hu

Tarján honlapja

Akciós Oltás Szárligeten - 2009. 08. 27-30.

2009-08-25T22:43:00.008+02:00

2009. augusztus 27-28-29-30-án SZÁRLIGETEN
Kérésére kiszállási díj felszámítása NÉLKÜL házhoz megyünk és beoltjuk kutyáját, cicáját.

Veszettség oltás díja: 2590 Ft
Féreghajtó 10 kg-onként: 250 Ft
Oltási könyv ára: 490 Ft
(az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák!)

Időpont egyeztetés érdekében hívjon bizalommal a
06 30 / 96 59 885 telefonszámon

Akciós Oltás Tarjánban - 2009.09.3-6.

2009-08-25T22:37:00.016+02:00

2009. szeptember 3-4-5-6-án TARJÁNBAN
Kérésére kiszállási díj felszámítása NÉLKÜL házhoz megyünk és beoltjuk kutyáját, cicáját.
Veszettség oltás díja: 2590 Ft
Féreghajtó 10 kg-onként: 250 Ft
Oltási könyv ára: 490 Ft
(az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák!)
Időpont egyeztetés érdekében hívjon bizalommal a 06 30 / 96 59 885 telefonszámon

ÁLLATORVOSOK-önéletrajzok

2008-10-04T13:59:00.014+02:00

ÖNÉLETRAJZOK LETÖLTHETŐEK ITT:
DR.GYŐRFFY ANDRÁS
DR. VARGA KRISZTINA

SZOLGÁLTATÁSOK

2008-08-20T14:06:00.004+02:00

általános betegvizsgálat
szaktanácsadás - német, angol és holland nyelven is!
védõoltások
veszettség elleni oltás
Lyme-kór elleni oltás
Myxomatosis elleni vakcina
laborvizsgálat (vér, vizelet, bõr, citológia, stb.)
bakteriológiai vizsgálat
ultrahangos vizsgálat
szívultrahang
ultrahangos fogkõeltávolítás
EKG
endoszkópos vizsgálat
belgyógyászat
bõrgyógyászat
féreg- és bolhaellenes kezelés
sebészet
szülészet
mesterséges megtermékenyítés
szemészet
allergia teszt
gyógytápok árusítása
mikrochip beültetés
állatútlevél kiállítás
kiszállás házhoz

VADÁSZGÖRÉNYEK TARTÁSA

2008-08-20T13:10:00.002+02:00

AMIT A VADÁSZGÖRÉNYEK TARTÁSÁRÓL TUDNI KELL

Általános tudnivalók

A vadászgörények egyre kedveltebb társállatok hazánkban, ezért fontosnak tartjuk a tartásukról tudnivaló legfontosabb információkat összefoglalni.

Mielőtt görénytartásra adjuk a fejünket, alaposan át kell gondolnunk, van-e elegendő időnk foglalkozni vele (ami minimum 3 órát jelent naponta), megvan-e az anyagi hátterünk hozzá és minden családtagunk elfogadja-e, hogy egy vadászgörénnyel éljen egy háztartásban. Érdemes az állatot olyan megbízható, komoly tenyésztőtől megvenni, aki sok hasznos információval is ellátja az újdonsült gazdit.
A vadászgörények átlagéletkora 5-11 évre tehető, a nőstények tömege 700-800 gramm, a hímeké 1,5 kg felett is lehet.

Etetés:

A görények etetésénél figyelembe kell venni, hogy carnivorák, azaz kizárólag húsevők. Mivel nagyon gyors az anyagcseréjük, a napi adagjukat több részre kell elosztani. A felnőtt állatokat ezért naponta 2-3-szor, a kölyköket 4-5-ször etessük.

De mit is adjunk? Fontos, hogy minél többféle húst adjunk az állatnak, hogy ne szokjon hozzá egy-kétféle ízhez, ami után esetleg nem fogad majd el mást. A húsokat mindig zsír, fűszerek és egyéb ételízesítők nélkül készítsük el!

A természetben a vadászgörény elsősorban madarakat, és kisebb emlősöket zsákmányol, ezért a naposcsibe, szopós egér és patkány etetése áll a legközelebb a természetes táplálékához. Ez utóbbiak egyes állatkereskedésekben fagyasztva is kapható. Szárnyas húsokat, marhahúst, nyúlhúst és halat adhatunk főzve vagy sütve; a szárnyas húsokat etethetjük nyersen is, bár így fennáll a Salmonella és Campylobacter baktériumok okozta ételfertőzés lehetősége.

Száraztápot csak kiegészítésként adjunk, ezek közül is inkább a magas (30-35 %) állati fehérjét tartalmazó, jó minőségű görény- vagy macskatápot javasoljuk. Konzervtápokat inkább ne etessünk a magas tartósítószertartalom és a nagyon alacsony hústartalom miatt.

A görények éppen a gyors emésztésük miatt nem tudják a növényi táplálékokat lebontani, ezért inkább ne adjunk nekik! Nyers zöldségeket, hüvelyes és egyéb héjas zöldségeket-gyümölcsöket a bélelzáródás veszélye miatt sem szabad etetni!

Tojásfehérjét soha ne adjunk az állatnak!

Édességeket, nasikat és egyéb magas szénhidráttartalmú eleségeket ne etessünk görényünkkel, mert egy, a cukorbetegséghez hasonló, az anyagcserét felborító betegség alakulhat ki náluk.

Tejtermékeket a görények laktózérzékenysége miatt nem lehet adni az állatoknak.

Figyeljünk rá, hogy az állat előtt mindig legyen friss ivóvíz!

A görény szaga:

A vadászgörénynek természetesen is van egy bundaszaga, amiért a faggyúmirigyek által termelt váladék felelős, és jellegzetesen a pézsma szagára emlékeztet. Az állat alapszagát fürdetéssel nem lehet megszüntetni, sőt, minél többet fürdetjük az állatot, a faggyúmirigyek váladéktermelése is annál intenzívebb lesz!

A bűzmirigyek a végbélnyílás mellett két oldalt található apró mirigyek. Váladékuknak jellegzetes, kellemetlen szaga van, azonban ezt csak akkor engedik ki az állatok, ha megijednek. A bűzmirigyeket az állatvédelmi törvények értelmében már nem szabad eltávolítani, csak abban az esetben, ha egészségügyi okok miatt a görényke szempontjából ez nélkülözhetetlen.

Az ivarérett állatoknak, főleg a hímeknek erősebb és kellemetlenebb a szaga; ez ivartalanítással csökkenthető.

Ivarérés, ivarzás:

A nőstények és a hímek is kb 4-12 hónapos koruk között válnak ivaréretté. Az ivarérés a természetben általában a születésüket követő első tavasszal következik be, de lakásban a mesterséges fény- és hőviszonyok miatt ez nem törvényszerű és előbbre is tolódhat.

A nőstényeknél fontos, hogy észrevegyük a tüzelést, ezért 4 hónapos kor után minden nap nézzük meg a farok alatti területet. Az ivarzás legszembetűnőbb jele, hogy a péra kb borsónyira vagy picit nagyobbra duzzad (normál állapotban, amikor nincs tüzelés, olyan kicsi, hogy nem is látszik), a görény a fenekét a földön húzza, pár csepp vizeletet hagyva maga után jelölget.

A nőstény görényekre jellemző sajátosság, hogy a tüzelés csak akkor múlik el, ha párzottak egy hímmel. Ha a párzás nem történik meg, a három hétnél tovább tartó tüzelést túltüzelésnek nevezzük. Ez azért veszélyes, mert az elhúzódó tüzelés alatt a vér öszrogénszintje folyamatosan magas szinten van, és ez a csontvelő működését nagymértékben károsítja. Mivel a csontvelőnek a vérképzésben van elsődleges szerepe, súlyos vérszegénység léphet fel, a görény egyre elesettebb, gyengébb, étvágytalan, nyálkahártyái egyre világosabbak, szimmetrikus szőrhullás jelentkezhet és az állat előbb-utóbb elpusztul. Ne feledjük, hogy nem minden tünet figyelhető meg valamennyi állaton!

El kell tehát döntenünk, hogy szeretnénk-e kisgörényeket, mert amennyiben nem, a nőstényt egészségvédelmi okból minél előbb ivartalaníttatnunk kell, ha elkezd tüzelni.

Ivartalanítani a hímeket is ajánlott, így megszűnik a jelölgetés, az intenzív szag csökken, és kezesebbekké válnak.
Rendelőnkben vállaljuk ivarérett vadászgörények ivartalanítását.

Vakcinák:
A kisgörények oltási programját 8 hetes korban érdemes elkezdeni a szopornyica elleni vakcinával, amit 2 hét múlva meg kell ismételni. Ne feledjük: a görénykére nézve általában halálos kimenetelű betegségről van szó! Ezt követően elegendő évente egyszer emlékeztető oltásban részesíteni az állatot. A szopornyica elleni oltás nagyon fontos, hiszen ezt a vírust a tulajdonos is beviheti a lakásba akár a ruhájával, cipőjével is!

Ha a vadászgörény kijáró lesz, veszettség elleni oltást is szükséges kapnia, amelyet 4 hónapos korban érdemes beadatni, majd évente ismételni.

Utaztatás:
Ha kedvencünkkel külföldre szeretnénk utazni, mindig érdeklődjünk az aktuális ország állategészségügyi törvényeiről. Az Európai Unión belül vadászgörényekre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint kutyákra és macskákra, vagyis az állat nyakán, a bőre alá egy azonosító mikrochipet szükséges behelyezni, rendelkeznie kell érvényes (vagyis egy éven belüli) veszettség oltással, illetve féreghajtással, amelyet az utazáshoz szintén szükséges állatútlevélbe vezet be a kezelő állatorvos. Nagy-Britanniában az állatok beviteléhez ezeknél jóval szigorúbb feltételeket szabnak, a részletekről érdeklődjön állatorvosánál!

Ha további kérdései lennének, illetve bármilyen rendelleneséget tapasztal vadászgörényével kapcsolatban,forduljon hozzánk bizalommal!

NYULAK TARTÁSA

2008-08-20T13:08:00.001+02:00

Általános tudnivalók:

A nyúl az egyik legnépszerűbb lakásban tartott kisemlős. Rendszertanilag nem a rágcsálók közé tartozik, hanem egy külön rendbe, a Nyúlalakúak rendjébe sorolható. Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) – amelyből a házinyúl kialakult – az Ibériai-félszigetről származik.

Ma már több, mint 40 nyúlfajta létezik, méretük és testtömegük (1-11 kg) igen széles határok között változik a törpétől az óriás fajtákig. Fontos, hogy a rendelkezésünkre álló hely alapján válasszunk fajtát! Legjobb, ha megbízható helyről, tenyésztőtől vesszük meg a kisnyulat, így biztosak lehetünk benne, hogy nem egy nagytestű fajta fiatal egyedét adták el nekünk törpenyúlként.

Egy megfelelően tartott nyuszi átlagosan 5-7 évig él.

Etetés:

A nyulak bélflórája és emésztőrendszere nagyon érzékeny minden apró változásra, ezért gyakran szenvednek különböző emésztőszervi megbetegedésekben. Alapszabály, hogyha változtatni szeretnénk a nyuszi étrendjén, azt mindig fokozatosan tegyük, az új tápból először keveset, majd egyre többet keverjünk a régihez, amíg végül teljesen lecseréljük vele azt.

A nyuszi előtt mindig legyen jó minőségű, friss, illatos széna. Ez az emésztéséhez nélkülözhetetlen, hiszen a nyúlnak igen magas a rostigénye, rosthiány esetén gyakran alakul ki szőrrágás. Ne vegyük meg a szénát, ha barna, poros vagy penészes.

Az állatkereskedésekben ma már többféle, jó minőségű és magas vitamintartalmú nyúltáp kapható. A tápból azonban ne adjunk túl sokat, mert a nyuszik hajlamosak az elhízásra. Általában egy 1-2 kg testtömegű kifejlett állatnak napi 3-4 evőkanál táp megfelelő.

Az előbbiek mellett egészítsük ki nyuszink takarmányát különféle zöldeleségekkel. Nyáron kutyák által nem látogatott, nem vegyszerezett területről szedhetünk friss füvet, de mindig fokozatosan szoktassuk hozzá az állatot. Ha a fű nedves, etetés előtt kicsit fonnyasszuk meg. Sokféle zöldséget és gyümölcsöt etethetünk a nyuszival, a magas cukortartalmúakkal azonban vigyázzunk, mert hasmenést okozhatnak. Salátát soha ne adjunk az állatnak, mert a műtrágyákból, vegyszerekből, amikkel kezelik, rengeteg káros anyagot tud felhalmozni a szöveteiben, amelyek a nyuszira nagyon veszélyesek! Ne etessünk továbbá burgonyát a magas keményítőtartalma miatt, illetve káposztaféléket, mivel felfúvódást okozhatnak! Minden zöldség- és gyümölcsfélét alaposan mossunk meg etetés előtt.

A nyuszit soha ne „nassoltassuk” csokival, keksszel, és egyéb emberi élelmiszerekkel, mert sok problémát idézhetünk elő vele!

Az állatok előtt mindig legyen friss ivóvíz. A legegyszerűbb az állatkereskedésekben kapható nagyobb méretű golyós önitató használata. A nyuszik általában hamar megtanulnak inni belőle.

Érdekességnek számít a nyulakra jellemző emésztésélettani sajátosság az ún. lágybélsárevés (caecotrophia). Az emésztés jelentős része a vakbélben zajlik és a lágybélsár evése tulajdonképp a vakbéltartalom táplálóanyagainak újrafelvételét jelenti. A nyúl külön üríti a rendes bélsarat, ez a hétköznapi értelemben vett nyúlbogyó, és általában éjszaka üríti a táplálóanyagokban és vitaminokban még gazdag és sok hasznos baktériumot tartalmazó lágybélsarat. Ezt elfogyasztva és tovább bontva hozzájut a benne lévő hasznos tápanyagokhoz. Ez a típusú bélsár szőlőfürthöz hasonlítva, kisebb, lágyabb bélsárbogyókból áll, amiket egy nyálkaréteg tart össze. A lágybélsarat az állat közvetlenül a végbélnyílásban való megjelenésekor elfogyasztja.

Tartási körülmények, szaporítás:

A nyuszik tartására a legmegfelelőbb az állatkereskedésekben kapható nagyméretű 90-120 cm hosszú ketrec, a nagytestű fajtáknak még ennél is nagyobb helyre lehet szükségük. Ha jó idő van, kerti kifutóba is kitehetjük az állatot, de ez legyen szélvédett és legalább részben árnyékos helyen, mivel a nyulak korlátozott hőleadásuk miatt nehezen viselik a nagy meleget. Fontos a kutyák, macskák és más ragadozók elleni védelem is.

Sose tartsuk együtt a nyuszit más fajú állattal (pl. tengerimalaccal), mivel az igényeik jelentősen eltérnek és egymás számára veszélyes kórokozók hordozói lehetnek, illetve a nyúl rúgásával kárt tehet a kisebb testű tengerimalacban.

Két nőstény nyúl általában könnyen tartható együtt (habár így megnő az álvemhesség esélye), az ivarérett bakok azonban verekednek, ezért őket sose tegyük egy ketrecbe.

Érdemes fiatal állatot vásárolni, amely még könnyen megszelídíthető. Kisgyermekek mellé inkább a törpe fajták ajánlhatók, mivel a nagyobb nyuszik hátsó lábukkal erőteljeset rúghatnak és véletlenül karmolhatnak is. Fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy a nyulat soha ne emeljék fel a fülénél fogva, mert ez fájdalmat okoz neki.

Ha a nyuszit kiengedjük a szobában futkosni, vigyázzunk, hogy szobanövényekhez és elektromos vezetékekhez ne férjen hozzá és figyeljünk oda arra is, nehogy a bútorokat megrágja.

Ha angóra fajtát szeretnénk, érdemes felkészülni rá, hogy bundája naponkénti fésülést igényel, de a rövidszőrű nyuszik szőrét is érdemes néha – főleg vedlés idején – puha szőrű kefével átfésülni.

A nyulak fogait időnként ellenőrizni szükséges, mert a metszőfogak sokszor a veleszületetten hibás növekedés miatt túlnőhetnek, ilyenkor állatorvos segítségére van szükség, hogy megkurtítsa azokat.

Mielőtt eldöntjük, hogy nyuszinkat tenyészteni szeretnénk, gondoljuk át, hogy biztosan tudunk-e megfelelő gazdikat találni az akár 8-10 kisnyúlnak, mert a boltokban sokszor amúgy is túlkínálat van.

A nyulak általában 4-5 hónapos korukra lesznek ivarérettek (a kistestű fajták általában előbb, a nagytestűek később), de csak 6-7 hónaposan lehet őket tenyésztésbe venni. A szaporodási időszak tavasszal a nappalok hosszabbodásával indul be és őszig tart. Az anyának a ketrecen belül szüksége van egy elletőládára, amelyben biztonságban érezheti magát, ezt a behelyezett alomanyaggal és a hasáról tépett szőrökkel béleli ki, ha közeleg az ellés ideje. A vemhesség 31 napig tart, a kisnyulak csupaszon és vakon jönnek a világra. Az anyát a vemhesség és a szoptatás alatt is jobb más nyulaktól elkülönítve tartani és a kisnyulakat mi se fogjuk meg, mert a szagunkat megérezve az anya elhagyhatja a fészket. A kicsiknek hamar elkezd nőni a szőrük, 9-10 napos korukra a szemük is kinyílik, és 3 hetes koruktól kezdenek a tej mellett szilárd eleséget is fogyasztani.
Amennyiben nem szeretnénk almot, mind a nőstény, mind a bak nyulakat érdemes ivartalanítani. Ezzel nőstényeknél megelőzhetjük a nyulaknál nem ritka méhdaganatok kialakulását, bakoknál elkerülhető a jellegzetes ivari szag és az esetlegesen előforduló agresszívebb viselkedés.

Gyakori betegségek:

Számos - kifejezetten nyulakat megbetegítő - bakteriális, vírusos, illetve parazitás betegséget ismerünk, amelyeket itt hosszú lenne felsorolni. A két legveszélyesebb és nem gyógykezelhető vírusos betegségre azért térnék ki, mert ezek megelőzésére Magyarországon is elérhető vakcinák állnak rendelkezésre.

A mixomatózis kórokozója egy, a Leporipoxvírusok közé sorolt vírus, amelyet szúnyogok terjesztenek a nyulak között. A megbetegedett állat fején, főleg a szemek körül, a füleken, az orrnyílások környékén és a testnyílásoknál nagy, kocsonyás duzzanatok keletkeznek („oroszlánfej”). Ezen kívül orrhurut, tüdőgyulladás, illetve nehezített légzés is kialakul és a nyulak szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

Mivel szúnyogok mindenhol előfordulnak, érdemes a betegség megelőzésére kifejlesztett vakcinát igénybe venni. Általában tavasszal, még a szúnyogok megjelenése előtt oltják az állatokat és ezután egy évig védettek lesznek a betegséggel szemben.

A mixomatózis elleni vakcina állatorvosi rendelőnkben igényelhető!

A nyulak vérzéses betegségét egy Calicivírus okozza. Az állatok általában hirtelen, tünetek nélkül vagy heveny tüneteket mutatva hullanak el. A betegség a nyulak között érintkezéssel, különböző felszerelési tárgyakkal terjed, illetve az ember is átviheti egyik nyúltartó helyről a másikra. A betegségben a 4-5 hetesnél idősebb nyulak betegszenek meg. A vírus a vérereket károsítja, ennek következtében vérzések alakulnak ki főleg a légutakban, a tüdőben, ezen kívül a májban történő vírusszaporodás miatt a májsejtek is károsodnak. Előfordulhat, hogy a betegség olyan hirtelen zajlik le, hogy tünetek kialakulására nincs idő. Általában azonban megfigyelhető nehezített légzés, bágyadtság és véres-habos orrváladék.

A nyulakat akkor érdemes beoltani, ha a kertbe is kijárnak. Általában évente vakcináznak.

Ha további kérdései lennének, illetve bármilyen rendelleneséget tapasztal nyuszijával kapcsolatban,forduljon hozzánk bizalommal!

DEGUK TARTÁSA

2008-08-20T13:04:00.001+02:00

Általános tudnivalók:

Magyarországon a degu csak néhány éve jelent meg, mint kedvencállat. Ez a kisrágcsáló eredetileg Dél-Amerikából, Chiléből származik; természetes élőhelyén föld alatti járatokat készít, ide menekül a ragadozók elől. A hímek az odú bejáratához kis földkupacokat építenek, ezekkel jelölik meg a területüket.

A degu testtömege mindössze 150-250 gramm, barnás-, a hasán világosabb krémszínű. Farka rendkívül hosszú, de ennél fogva soha ne próbáljuk meg felemelni, mert a bőr könnyen leszakad róla!

Az állatok nappal, főleg korán reggel és estefelé aktívak. Átlagos élettartamuk 5-8 év.

Etetés:

A deguk a természetben különböző gyökereket, fűféléket és más növényi részeket fogyasztanak.

Etetésüknél a széna meghatározó fontosságú: egyrészt biztosítja számukra a megfelelő rostellátást, másrészt elengedhetetlen a jó emésztéshez és bélműködéshez, ezért mindig legyen az állatok előtt. Fontos, hogy a széna ne legyen poros, penészes vagy megbarnult.

Ezen kívül szerezzünk be egy jó minőségű, megfelelő vitamin- és ásványianyag tartalmú deguknak készült tápot, ami olajos magvakat (tökmag, napraforgó, dió) nem tartalmaz, mert az nem hízlalnak. Az eleség ne legyen mézes vagy cukros, mert a deguk általában hajlamosak a cukorbetegségre, ami könnyebben kialakul, ha édes táplálékot kapnak.

Adhatunk kedvencünknek különböző zöldségeket, fűféléket (pl. pitypangot, tyúkhúrt), csíráztathatunk búzát; de édes gyümölcsöket, aszalt gyümölcsöt, illetve emberi élelmiszereket (csokit, kekszet) ne adjunk az állatnak!

Ne adjunk továbbá burgonyát a magas keményítőtartalma, és a héja alatt megtalálható mérgező szolanintartalma miatt, és salátát a műtrágyákból felhalmozott és raktározott káros anyagai miatt. Nem kaphatnak a k-betűvel kezdődő zöldségekből sem (káposzta, karalábé, karfiol), mert ezek felfúvódást okozhatnak!

Fontos, hogy víz mindig legyen az állatok előtt; erre a lédús takarmányozás mellett is szükségük van. A legjobb a boltokban kapható golyós önitató használata.

Érdekes, hogy az egészséges felnőtt degu fogai narancssárgák. A nyálban kiválasztódó egyik enzimjük bontja a növényi klorofillt és a képződő színes anyag színezi el a fogukat. A kisdeguk foga a tejről a szilárd táplálékra való áttérés után rövid időn belül besárgul.

Tartási körülmények, szaporítás:

Degu tartására kiválóan megfelel az állatkereskedésekben kapható egyszintes vagy emeletes ketrec. A lényeg, hogy minél nagyobb hely álljon az állatok rendelkezésére. Alomnak forgácsot vagy macskaalmot használjunk. A ketrecet változatosan berendezhetjük, betehetünk egy kisebb odút vagy házikót is, amelyet szeretnek kibélelni papírzsebkendővel és szénával. Szívesen rágcsálnak faágakat is, amik lehetnek pl. alma, körte, bükk, nyárfa, a lényeg, hogy egyik se legyen mérgező.

A deguk a természetben csoportokban élnek, ezért ha lehet, ne tartsuk őket egyedül, mert igénylik a társaságot és társ nélkül még akkor is unatkoznak, ha sokat foglalkozunk velük. Az azonos nemű és ellenkező nemű állatok is jól tarthatók együtt. Az összeszoktatás különösen könnyű, ha fiatal, 6-8 hetes állatokat vásárolunk. Ha eleinte lennének is összetűzések, ezek megszűnnek, amint a rangsor kialakul köztük. Nőstények mellett tarthatunk egyetlen hímet, de több hímet sohasem, mert komoly harcokat vívnának a nőstényekért!

A deguk rendkívül kíváncsi állatok, más házi kedvencektől (kutyáktól, macskáktól) sem félnek, ami veszélyes lehet. Ha kiengedjük őket a lakásban, vigyázzunk rá, hogy ne jussanak elektromos vezetékek és szobanövények közelébe és figyeljünk oda, nehogy megrágcsálják a berendezési tárgyakat.

A deguk 4-5 hónapos korukban érik el az ivarérettséget. Vemhességük a rágcsálók között igen hosszúnak számít, 87-92 napig (3 hónapig) tart. Tarthatunk egy hímet egy vagy több nősténnyel együtt, de egy csapaton belül több hím sose legyen!

Az átlagos alomszám 3-9. A kisdeguk fejletten, szőrösen, nyitott szemmel jönnek a világra és hamar önállóak lesznek. A 2. héttől kezdve szilárd táplálékot is fogyasztanak és 6 hetes korukban lehet őket elválasztani.

Fontos, hogy fialás után a hímet azonnal különítsük el pár napra, mert a nőstény az ellés után szinte azonnal újraivarzik és az ilyen gyakori vemhesség nagyon megterhelő az anya számára.

Ha további kérdései lennének, illetve bármilyen rendelleneséget tapasztal degujával kapcsolatban,
forduljon hozzánk bizalommal!

TENGERI MALACOK TARTÁSA

2008-08-20T13:02:00.002+02:00

Általános tudnivalók:

Ez a Dél-Amerikából származó rágcsáló igen hosszú ideig él, megfelelő tartás esetén akár 6-8 évig is kedvencünk lehet, kopasz társai azonban ritkán élnek 3-4 évnél tovább. Testtömege 900 és 1200 gramm között változik. Számos szín- és szőrváltozatban létezik és sok fajtába sorolható a szőr hossza, minősége és a rozetták (szőrforgók) száma és elhelyezkedése alapján.

Etetés:
A tengerimalac etetésénél figyelembe kell venni, hogy nem magevő. A természetben leginkább fűfélékkel és más zöld növényekkel táplálkozik, ezért adjunk neki elsősorban szénát, zöldféléket, nyáron füvet és a többi rágcsáló számára megfelelő magkeverék helyett kifejezetten tengerimalacoknak készült magas C-vitamin tartalmú tápot. Az új táplálékot mindig fokozatosan, kis adagokban vezessük be az étrendjébe, hiszen az állat bélflórája nagyon érzékeny minden változásra.

Érdekes, hogy a tengerimalac tejfogai már az anya méhében töltött idő alatt felszívódnak és az állatka maradó fogakkal születik. Ezeknek a fogaknak nincs gyökerük és mivel egész élete során folyamatosan nőnek, állandó koptatást igényelnek, Éppen ezért széna mindig legyen az állatok előtt, hiszen ez koptatja a fogakat és elengedhetetlen a megfelelő emésztés, illetve bélműködés fenntartásához. Ne vegyünk megbarnult, nedves, poros vagy penészes szénát. A jó széna kellemes illata a csomagoláson keresztül is érezhető. Száraz kenyeret ne adjunk az állatnak, mert nem tesz jót az emésztésének, fogkoptatás céljára pedig ott van a széna.

Tavasszal és nyáron friss füvet is szedhetünk az állatnak. Olyan területet válasszunk, ami nem forgalmas út közelében fekszik, nem szennyezett kutyaürülékkel, illetve vegyszerrel. Ha első alkalommal vagy a téli kihagyás után először adunk füvet, csak kis adagokban, fokozatosan szoktassuk hozzá az állatot. Ha a fű nedves, etetés előtt kicsit fonnyasszuk meg.

A zöldségek közül adhatunk céklát, petrezselyemzöldet, spenótot kis mennyiségben, paradicsomot, paprikát (ha nem műtrágyázottak), zsenge kukoricabajuszt, a kukoricacső zsenge héját, búzacsírát és számos gyümölcsöt, almát, körtét, a magas gyümölcstartalmúakból (sütőtök, görögdinnye) azonban csak keveset adjunk. Burgonyát a magas keményítőtartalma miatt ne adjunk. Könnyen megjegyezhető, hogy a "k" betűvel kezdődő zöldségek (karalábé, karfiol, káposzta) sem adhatók a tengerimalacnak, mivel felfúvódást okozhatnak. Salátát egyáltalán ne adjunk az állatnak, mivel a műtrágyákból, vegyszerekből, amikkel kezelik, jelentős mennyiségű káros anyagot tud felhalmozni a szöveteiben és ez a tengerimalacra nézve életveszélyt jelent. Minden zöldséget alaposan mossunk meg etetés előtt.

Az a nézet, miszerint a rágcsálóknak a zöldségek mellett nincs szükségük külön vízre, téves. Víz mindig legyen az állatok előtt! Az itatótálkát rendszerint hamar kiborítják, bepiszkítják, ezért jobb golyós önitatót használni. A tengerimalacok általában könnyen megtanulják a használatát, csak folyamatosan hagyjuk bent a ketrecben, akkor is, ha az első napokban – hetekben nem mutat érdeklődést iránta.

Tartási körülmények, szaporítás:

A tengerimalac tartására egyaránt megfelel a ketrec és a terrárium is, 16-20 ˚C, szobahőmérséklet a megfelelő számukra, de fontos, hogy hirtelen hőingadozás ne érje őket. A nagy meleget nehezebben viselik, mivel nincsenek a hőleadást segítő verejtékmirigyeik és lihegni sem tudnak. A kopasz malacoknál mindig terráriumot használjunk és ennek tetejét is félig takarjuk le egy üveglappal (azért levegő jusson be!) és a szoba melegebb sarkában helyezzük el, mert ők - mivel nincs a hőt megtartó szőrtakarójuk – magasabb hőmérsékletet igényelnek.

A tengerimalacot sose tartsuk együtt más fajú állattal (pl. törpenyúllal), mert nagyban eltérnek az igényeik!

Ha szabadon engedjük az állatot a lakásban, vigyázzunk rá, hogy ne jusson dísznövények közelébe, hiszen ezek mérgezőek lehetnek a számára. Óvjuk a szabadon lévő elektromos vezetékeket, telefonkábeleket is.

A tengerimalac a természetben 5-10 egyedből álló csoportokban él, ezért sokkal jobban érzi magát, ha lehet egy társa. Két nőstény – főleg ha fiatal koruktól összeszoktak – gond nélkül tarthatók együtt. Felnőtt hímhez célszerű egy másik, még ivaréretlen kölyök hím állatot vásárolni, vagy az elején két hím kölyköt beszerezni, így elkerülhetőek a rangsorért folytatott harcok. Több ivarérett hím közé, illetve velük egy légtérbe azonban soha ne tegyünk nőstényt, mivel annak szagát megérezve állandóak lesznek a verekedések. Ha nőstényt és hímet szeretnénk együtt tartani, arra fel kell készülnünk, hogy minden bizonnyal néhány hónapon belül már többen lesznek. A kutyáktól eltérően a nőstény tengerimalac egész évben 16-18 naponta ivarzik, de ekkor sem mutat jellemző tüneteket, és mivel a párzás másodpercek alatt lezajlik, esélyünk sincs közbeavatkozni. Tehát csak akkor válasszuk ezt a tartási módot, ha megfelelő új gazdikat tudunk találni a kicsiknek. Fontos figyelembe venni, hogy a tengerimalac (hím és nőstény egyaránt) már 1-2 hónapos korában elérheti az ivarérettséget, de ez a korai vemhesség nagyon veszélyes lehet az anyára nézve. A vemhesség átlagosan 68-71 napig tart és a legtöbbször 1-4 kölyök születik, amelyek teljesen fejlettek, szőrösek, a szemük nyitva van és 1-2 napon belül az anyatej mellett már elkezdenek szilárd eleséget is rágcsálni. Ha kölyköket szeretnénk, az anyának 1 éves kora előtt egyszer ellenie kell, mert erre az életkorra a két medencecsont középen egy erős rostos-porcos szövettel egymáshoz rögzül, ezért a későbbi első elléseknél már sok esetben nem tud eléggé szétnyílni, így ellési nehézségekhez vezethet és ez az állat pusztulását is okozhatja. Azonban ha az állat 1 éves kora előtt ellik egyszer, ez az összenövés nem következik be és a további elléseknél sem lesz gond

Ha további kérdései lennének, illetve bármilyen rendelleneséget tapasztal tengerimalacával kapcsolatban,forduljon hozzánk bizalommal!

IDŐSÖDŐ ÁLLATAINK MEGFELELŐ ELLÁTÁSA

2008-08-20T12:58:00.001+02:00

A fejlődő állatorvosi munkának és a gazdik igényes hozzáállásának köszönhetően az állatok átlagéletkora jelentősen nőtt. E miatt azonban egyre gyakoribbak az időskori megbetegedések, így a szíveredetű- és keringési elégtelenségek is. Egyre több idős társállat szintén keringési elégtelenségben szenved. Az elmúlt évek tapasztalata alapján, a társállatok jelentős hányada vizsgálandó és kezelendő lenne. Szerencsére ez nem csupán a rutin klinikai vizsgálatok során derült ki, hanem maguk az állattartó tulajdonosok igénylik egyre gyakrabban a megelőző szűrővizsgálatokat.

Idősebb korban állatoknál (emberekhez hasonlóan) a keringési betegségek száma egyre gyakoribb. Ennek oka a szív megváltozott szerkezetében, morfológiai elváltozásaiban, a szív irányításának megváltozott működésében keresendő. Az öregedő folyamatok következtében a szív pumpafunkciója, rugalmas mozgása romlik, a vér egyirányú áramlását biztosító billentyűk hiányosan záródnak, a vér nem megfelelően csak egy irányban áramlik, ezért a testben a keringés, és a kiegyensúlyozott vérnyomás felborul. A betegségeket egyéb szervi elváltozások súlyosbíthatják.

TEENDŐK KISCICÁKNÁL, KISKUTYÁKNÁL

2008-08-20T12:56:00.002+02:00

1. Féreghajtás: az első állatorvosi látogatáskor (6-7 hetes kor), majd 14 nap múlva szükséges. A széklet eltávolítása fertőzés veszélye miatt gumikesztyűs kézzel javasolt 2 napon át. Ezzel az állat visszafertőződése is megakadályozható.
2. Bolhátlanítás: tarkótájékra helyezett csepp 1 hónapig védelmet nyújt.
Fontos!: a cseppet 1 napig ne mossuk és ne simogassuk le.

3. Normális, ha az oltást követően 1-2 napig bágyadtság, kedvetlenség, étvágytalanság fordul elő. Ennek oka az, hogy a szervezet védekező rendszerét az oltóanyag „leköti” a vírusok elleni aktív védelem kialakítása érdekében.

4. Szabadba csak állatoktól mentes helyre vigyük kutyusunkat az első három hónapban, illetve addig, míg legalább az első három védőoltását meg nem kapja.

5. Étkeztetés:

a. junior tápok mellett minél tarkabarkább, nem fűszeres házi eleség: főzelékfélék, főtt virsli, túró, joghurt, kaukázusi kefir, babapiskóta, főtt rizs, friss húsleves

b. TILOS: tejszín, tejföl, tej, csokoládé adása.

c. Amennyiben fűevést, gyakori orrnyalogatást, öklendezést tapasztalunk, haladéktalanul forduljon tanácsért az állatorvoshoz, mert az elhanyagolt, nem megfelelő eleségre visszavezethető gyomor-bélgyulladások hosszútávon súlyos következményekkel járhatnak.

d. Az eleség NE legyen állandóan a kutya előtt! Friss víz MINDIG legyen előtte!

e. Kölyökkutyák étkeztetési gyakorisága naponta:

- három hónapos korig 4-szer,
- öt hónapos korig 3-szor,
- hét-nyolc hónapos korig 2-szer,
- ezt követően napi egyszeri eleségadást kell elérni.

6. Csonterősítő: naponta 1 db/ 10 ttkg. (adása másfél éves korig javasolt)

7. Fürdetés: Lehetőleg fél éves korig ne fürdessük meg a kutyust. Amennyiben muszáj háromhavonta, féléves kor felett havonta egyszer fürdethetünk. Ne használjunk erős, emberi samponokat, olcsó bevásárlóközponti tömegcikkeket. Kérjük ki az állatorvos véleményét a megfelelő fürdető szer kiválasztásához!

8. A kutya normális végbélben mérhető hőmérséklete 38-39,5°C. 39,5-40°C hőemelkedés. Csak 40°C, illetve afeletti hőmérséklet számít láznak! Semmilyen lázcsillapítót NE adjunk a kutyának, lázas állapotú kiskutya állatorvosi ellátást igényel!

MIKROCHIP, ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEK

2008-08-20T12:53:00.003+02:00

ELEKTRONIKUS ÁLLATAZONOSÍTÓ RENDSZER (MIKROCHIP)

>>AKCIÓS MICROCHIP MÁR 3900 Ft-tól<<
Az Európai Unióhoz való csatlakozással hazánkban is megkezdődött az állatok azonosítási rendszerének kidolgozása. Az elektronikus állatazonosítás eszköze a mikrochip, amely a nyak bőre alá ültetve az egyedi megjelölést szolgálja.

A mikrochip mérete mindössze 11 x 2 mm. Tizenhat karakterből álló kódot rejt magában, amely a megfelelő érzékelővel bármikor leolvasható. A kód első két számjegye (34) Magyarországot jelöli, így külföldön sem okoz problémát az azonosítás. A kóddal ellátott házi kedvenc a Magyar Állatorvosi Kamara számítógépes nyilvántartási rendszerének részévé válik, itt dolgozzák fel a beültetéskor kitöltött bejelentőlap adatait. Az elveszett vagy ellopott állatok kódjának leolvasásával egyszerűvé és megbízhatóvá válik az azonosítás, hiszen az adatbázison keresztül meghatározható az eredeti tulajdonos.

A kód bekerül az állat oltási könyvébe (amelyben a mikrorchip beültetését a megbízott állatorvos aláírásával és bélyegzőjével igazolja), valamint az állatorvos nyilvántartási rendszerébe.

A mikrochip behelyezése a vakcinázáshoz hasonló: gyors és fájdalommentes injekció a tarkótájékra, a nyak bőre alá, bal oldalon. A korábbi azonosítási módszerekkel (pl. tetoválás) szemben legnagyobb előnye, hogy behelyezése egyszerű, fájdalommentes, nem hamisítható, az állat egész élete során működik. A mikrochip szövetbarát anyagból készült, nem vándorol el az állat testében. Láthatatlan, így semmilyen küllemi elváltozást nem okoz.

Az elektronikus állatazonosítás 2005. január 1-től kötelező a törzskönyvezett kiskutyáknál: a fajtatiszta kutyakölykök származási lapját a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) csak a mikrochip beültetése után állítja ki. Elengedhetetlen továbbá munka- és vadászkutyáknál, valamint az Európai Unió országaiba utazó állatoknál. A mikrochip feltétele a nemzetközi állatútlevélnek.

Házi kedvencek esetében 2008-ig a tulajdonos dönthet arról, igénybe veszi-e az egyedi azonosítást.

Várhatóan 2008-11. között valamennyi kutyába kötelező lesz beültetni mikrochipet.

ALLERGIÁS MEGBETEGEDÉSEK

A „civilizációs” betegségek nemcsak az embereknél, hanem társaiknál, a házi kedvenceknél is egyre gyakrabban előfordulnak. Ezek között első helyen az allergiás megbetegedések állnak. Kutyusoknál és cicáknál az allergiás betegségek általában bőrtünetek vagy emésztési problémák formájában (gyakori, visszatérő hasmenés, hasi fájdalmasság) jelentkeznek.

Általában az atkák, pollenek, bolhák nyála okozza az allergiás reakciót kiváltó bőrbetegséget. A tápokban jelen lévő kiegészítő és tartósító szerek a hasmenéses eredetű allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

Szerencsére már rendelkezésre állnak azok a tesztek, melyekkel a nehezen felismerhető és kezelhető betegségeket diagnosztizálni és gyógykezelni tudjuk. Ezen teszteket rendelőintézetünkben is rutinszerű szűrővizsgálatként alkalmazzuk. A vizsgálat során rövid nyugtatás és fájdalomcsillapítás mellett 32 allergént juttatunk (az emberi allergiavizsgálathoz hasonlóan) az állat hasbőrébe. 15 perc elteltével az allergénre érzékeny pontokon piros duzzanat jelzi a pozitív eredményt. Az állat allergiájának jellegétől függően időszakos vagy hosszabban tartó tablettás kezelést kap, illetve élelmiszerallergia esetén megfelelő diétát alakítunk ki részére.

Amennyiben allergiás megbetegedésre utaló tüneteket tapasztal kedvencén,
haladéktalanul keressen fel bennünket!

AZ OLTÁSOKRÓL

2008-08-20T12:45:00.001+02:00

I. ÚJ KEDVENC A HÁZNÁL

Egy kedves kiskutya vagy kiscica nagy örömet és sok gondot okoz új gazdijának. Hogy ezt az örömet hosszú időre megőrizzük, a legfontosabb betegségek felismeréséről, megelőzéséről, kezeléséről szeretnénk Önnek rövid összefoglalót adni.

Rendszeres védőoltásokkal megelőzhetjük a súlyos fertőző betegségek kialakulását és terjedését. Közülük néhány ránk, emberekre is veszélyes! E betegségek nagyobb részét vírusok, kisebb részét baktériumok okozzák. A baktériumok okozta megbetegedéseket antibiotikumokkal kezeljük. A vírusok által előidézett fertőzések ellen napjainkban még nem áll rendelkezésünkre hatékony gyógyszer, a védekezés kulcsa ezért a megelőzésben, a szervezet saját védekezőképességének ”felvértezésében” rejlik. A védőoltás ugyanis kedvencünk immunrendszerét védőanyagok előállítására ösztönzi, amelyek egy későbbi fertőzés esetén hatásosan elpusztítják a szervezetet megtámadó vírust. Sűrűn lakott helyeken (pl. lakótelepek) rendszeres oltásban nem részesült állatok között egy-egy járvány gyorsan terjed.

Minden tulajdonos saját felelőssége tehát, hogy az évenkénti kötelező veszettség elleni oltás mellett az ajánlott kombinált oltásokat is beadatja állatorvosával kedvencének.

II. A KÖLYKÖK VÉDŐOLTÁSAI

Az újszülött állatok anyjuk tejéből jutnak az első olyan védőanyagokhoz, melyek óvják őket a fertőzésektől. Az anyatejben a védőanyag mennyiségét befolyásolja, hogy az anyaállat részesült-e korábban rendszeres oltásban. Oltott anyák több ellenanyagot adnak át kölykeiknek. Elválasztás után az 5-6. héten az utódokban rövid időn belül lecsökken az anyai védőanyagok szintje, így szükséges az aktív védelem mielőbbi kialakítása. Az első oltás ideje éppen ezért a 6-7. héten a legideálisabb.

Kiskutyák védőoltásai:

1. Parvovírus elleni első oltás 6-7 hetes korban esedékes az első féregtelenítéssel együtt.

2. Első kombinált oltás ideje 8-9 hetes kor, ekkor szükséges a féregtelenítés ismétlése is.

3. Parvovírus elleni ismétlő oltás 10-11 hetes korban van.

4. Kombinált ismétlő oltás 12-13 hetes korban javasolt.

A kombinált oltás a következő betegségek ellen nyújt hatékony védelmet: szopornyica, leptospirózis, parainfluenza, fertőző májgyulladás, adenovírusos megbetegedés.

Az oltások ismétlésére azért van szükség, mert az első vakcinázás után az immunválasz még nem ad elegendő védettséget az „utcai” vírusok ellen.

5. Az első veszettség elleni védőoltást a hatósági előírások szerint féléves korig kötelező megkapni a kutyusoknak.

6. Veszettség elleni oltás ismétlése 6 hónap múlva (egy éves korig!) szintén hatósági előírások alapján kötelező.

Kiscicák védőoltásai:

1. Első oltásuk kombinált vakcinával történik (6-7. hét), melyben a védettséget kiváltó ellenanyagok a pánleukopénia, a herpesz- és kalicivírusok okozta megbetegedésektől védenek.

2. Ennek az oltásnak a megismétlése 2 hét múlva (8-9. hét) történik.

3. Cicák első veszettség elleni oltása 11-12 hetes életkorban javasolt.

4. Veszettség elleni ismétlő oltás másfél éves korban ajánlott.

III. FELNŐTT KUTYÁK, CICÁK VÉDŐOLTÁSAI

Az alapoltásokkal szerzett immunitás nem tart egész életen át. Évente egyszer szükséges emlékeztetni a szervezet védekező rendszerét egy veszettség elleni és egy kombinált oltás adásával. Így egy estleges fertőzés esetén még a lappangási időn belül megfékezhető a betegség. Az oltások kimaradásával kedvencünk védtelenné válik a fertőzésekkel szemben, és ha túl is éli a súlyos betegséget, gyakran életre szóló, maradandó károsodásokat szenved.

IV. BETEGSÉGEK, MELYEK ELLEN VÉDŐOLTÁS ADHATÓ

1. Veszettség (kötelező!)

A legsúlyosabb, állatról állatra és állatról emberre terjedő, idegrendszeri tüneteket (nyálzás, görcsök, tudatzavar) okozó, halálos kimenetelű betegség. A fertőződés harapás, karmolás útján történik. Ezért, ha bármilyen állat embert harapott meg és az állat nincs beoltva veszettség ellen, úgy a fertőzés gyanúja nem zárható ki. A megmart embert a háziorvos véleményezése alapján oltási sorozatban kell részesíteni. Az állatot 14 napig tartó megfigyelés alá kell vonni és ez idő alatt veszettség-oltást nem kaphat.

2. Kutyák parvovírusos bélgyulladása

A betegség súlyos véres, vízszerű hasmenéssel, csillapíthatatlan hányással jár. Minél fiatalabb a kutya, annál kisebb az esély a gyógyulásra. A vírus igen ellenálló: hónapokig fertőzőképes marad, akár a cipőnkön is bevihetjük a kölykök tartózkodási helyére, nem szükséges a közvetlen érintkezés a beteg állattal. Ezért fontos, hogy az első oltást mihamarabb (6-7. héten) megkapják a fiatal állatok.

3. Kutyák szopornyicája

Fiatal és rendszeresen nem oltott állatoknál eleinte légző- és emésztőszervi tüneteket okoz, melyeket rendszerint a legyengült szervezetet könnyedén megtámadó baktériumos felülfertőzés súlyosbít. Gyakran alakul át lesoványosodással és gyógyíthatatlan idegrendszeri elváltozásokkal járó idült megbetegedéssé. A fertőződés cseppfertőzéssel (tüsszentés, köhögés) történik.

4. Kutyák fertőző májgyulladása (Rubarth-kór)

Rendkívül ragályos vírus, mely súlyos májkárosodást (sárgaságot), időnként légzőrendszeri tüneteket (köhögés) okoz. A betegséget túlélt kutya egész életében üríti a vírusokat, így veszélyezteti az oltatlan kutyákat.

5. Kutyák kennelköhögése

Olyan tünetcsoportot nevezünk így, melyet több kórokozó (adenovírus, szopornyica- és parainfluenza-vírus) együttesen okoz, különösen olyan helyeken fertőz, ahol sok kutya van együtt (tenyészetek, kiállítások). Kezdeti tünetei: száraz, erős köhögés, orrfolyás.

6. Kutyák leptospirózisa

Állatról emberre is terjedő baktérium okozza, mely a májat és/vagy a vesét támadja meg. A fertőződés a vizelettel történik. A vese maradandó károsodását, súlyos esetben az állat elpusztulását is eredményezheti. Magas lázzal, sárgasággal, lesoványodással, gyengeséggel jár.

7. Kutyák coronavírusos gyomor- és bélgyulladása

Főleg visszatérő hányásban, ritkábban hasmenésben megnyilvánuló megbetegedés. Fiatal és idős állatoknál ősszel és tavasszal gyakrabban, járványszerűen jelentkezik.

8. Macskák leukózisa

Vírus okozta, elterjedt betegség. Valamennyi váladékkal (nyál, vizelet, sperma) terjed, a lappangási ideje több hónap, akár néhány év is lehet. A vérképző és védekező szerveket támadja meg, fokozatosan gyengíti a cica immunrendszerét. Kóros lesoványodással, vérszegénységgel, szájgyulladással jár. A legyengült szervezetet egyébként megbetegedést nem okozó baktériumok támadják meg újra és újra, ami végül az állat elhullásához vezet.

9. Macskák fertőző hashártyagyulladása (FIP)

Valamennyi váladékkal terjedő gyógyíthatatlan betegség. A vírus hasüregi izzadmány felhalmozódásával járó hashártyagyulladást okoz, vagy a belső szervekben daganatszerű gócokat hoz létre. Az állat lesoványodik, hastérfogata mégis nő, állandóan lázas, végül elpusztul.

10. Macskák fertőző bélgyulladása (pánleukopénia)

A kutyákéhoz hasonló parvovírus okozza. Főleg a kölyköknél jelentkeznek súlyos hasmenéses tünetek, melyek elhullással is járhatnak. Vemhes macskáknál vetélés, az újszülötteknél agykárosodás alakulhat ki.

11. Macskainfluenza

Herpeszvírusok és kalicivírusok terjesztik, légzőszervi tüneteket okoz: a cicánál a kötőhártyák gyulladását, orrfolyást, tüsszögést, lázat, elesettséget tapasztalunk. Gyakran társul az immunrendszert gyengítő (pl.: leukózis) betegségekhez.

12. Coronavírusos fertőzés

Ha túlestünk kiskutyánk kötelezően ajánlott oltásain (parvovírus elleni és kombinált oltások), akkor megvédtük az életét közvetlenül veszélyeztető vírusoktól, baktériumoktól. Számtalan fertőző betegséget ismerünk, melyek általában nem járnak az állat pusztulásával, de a fiatal szervezetet legyengítik, és csak hosszas gyógykezeléssel orvosolhatóak.

A tavasz és az ősz esős időszakaiban gyakorta járványszerűen jelentkező coronavírus okozta gyomor- és bélgyulladás ebbe a csoportba tartozik. Mivel a vírus szájon keresztül terjed, a fertőződést a kutyus a séta során könnyedén összeszedheti. Legjellemzőbb tünetek a csillapíthatatlan hányás, bágyadtság, étvágytalanság, hasmenés. A kialakult gyomor- és bélgyulladás erős hasi fájdalommal jár, a tünetek megjelenésekor ezért mindenképpen forduljunk állatorvoshoz. Minél előbb megkezdődik a kutyus orvosi gyógykezelése, annál könnyebben megelőzhetőek a betegség másodlagos szövődményei. A kezelés része a szigorú diéta is: a gyomor teljes kiürüléséig a kutyus semmit nem ehet, majd csak fokozatosan, könnyen emészthető, diétás ételekkel térhet vissza megszokott étrendjéhez. A gyógyulás egy-másfél hétig tart. Coronavírus ellen már létezik hatékony vakcina. A vakcina adásával a megbetegedés és annak szövődményei, nem utolsó sorban pedig a hosszas és költséges kezelés is megelőzhető.

13. Gombás fertőzések

Az állatról emberre terjedő gombás fertőzések kellemetlen bőrbetegségeket okozhatnak, amelyek ezért komoly odafigyelést igényelnek. A legveszélyeztetettebbek a gyermekek és fiatal felnőttek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba az állatokkal. A fertőzés közvetlen kontaktussal (simogatás) terjed. Az emberi és állati megbetegedést előidéző gombafajok közé tartoznak a Dermatophytonok (Microsporum spp., Trichophyton spp., Candida spp.), amelyek a hámszövetekben élnek, és az elszarusodott szövetek (bőr, haj, szőrzet, köröm, karom) kóros elváltozásait okozzák. Spóráik a levált hámpikkelyeken, szőrszálakon akár egy évig is fertőzőképesek maradnak.

Az egészségesnek látszó, tüneteket nem mutató macskák lappangó bőrgombásodást hordozhatnak. Európában a macskák több mint kétharmada tünetmentesen hordoz valamilyen emberre is veszélyes gombafajt. Érthető tehát, hogy az esetek 70%-ában macska az emberi gombás megbetegedések forrása.

Embereknél a tünetek az arcon, a nyakon, a kezeken, a törzsön és lábon észlelhetőek (5 évesnél fiatalabb gyermekeknél a fejen is megjelenhetnek). A bőr megduzzad, hámlik, viszket, a szőrszálak letöredeznek, kihullnak. A beteg bőrterület eleinte szabályos kör alakú, a szélén kipirult gyűrűvel. A vakaródzás bakteriális felülfertőződést eredményezhet, ami gennyes bőrgyulladáshoz vezet.

A tünetek az állaton a homlok, a fej, a fül területén, a fülkagyló külső felületén, az orrháton, ritkábban a végtagokon hámlás, pikkelyesedés, szőrhiány formájában tapasztalhatóak. A tünetek nem mindig jellegzetesek, gyakran csak fokozott szőrhullást, vagy vakaródzást észlelünk.

A gyógykezelés mindkét esetben hosszadalmas: a gombás megbetegedések gyógyulási ideje 6-8 hét, az elváltozott bőrfelületek teljes regenerációja akár 3 hónapig is eltarthat. Az orvosi és állatorvosi gyakorlat a betegség leküzdését külsőleg és szájon át adható gyógyszerkészítményekkel segíti elő. Állatoknál vakcinával is megelőzhető a gombás fertőződés egy fajtája: az egy hónapos időközzel beadott két injekció egyéves védelmet nyújt. Ezután évenként egyszer egy emlékeztető oltást elegendő beiktatni.

A vakcina nemcsak megelőzésre jó, hanem eredményesen gyógyítható vele a már megbetegedett ill. a tünetmentes, de fertőzést hordozó állat is. Ez a vakcina a Microsporum gombacsalád ellen nyújt aktív védelmet. Más gombafajok okozta, emberre szintén veszélyes megbetegedések gyógykezelése speciális tabletták és samponok alkalmazásával történik.

A rendelő műszeres ellátottsága

2008-08-20T12:10:00.007+02:00

A rendelőintézetben alkalmazott műszeres diagnosztikai vizsgálatok:

· biokémiai félautomata analizátor a vérből kimutatható szervi elváltozások diagnosztizálására
· digitális EKG készülék a szív elektromos működésének vizsgálatára
· flexibilis endoszkóp készülék
· ultrahang

A rendelőintézetben alkalmazott speciális sebészeti eszközök veszélyeztetett betegek műtéti ellátásához:

· rizikóbetegek, kifejezetten rossz keringésű betegek altatásához szükséges altatógép
· operációk alatti vérzéseket csökkentő elektro-koagulátor
· ultrahangos fogkőeltávolító (depurátor)
· betegek keringési és légzési értékeit mérő monitor

I. AMIT AZ ULTRAHANG-VIZSGÁLATRÓL TUDNI KELL
Az ultrahangos vizsgálatokat rutinszerűen alkalmazzuk a legtöbb hasűri megbetegedés kapcsán. A gyomor, húgyhólyag, prosztata, lép, máj vagy vese morfológiai, illetve szerkezeti képének megváltozásából következtetni lehet a betegség súlyosságára, előrehaladottságára is. Hasüregi daganatok, folyadék-felhalmozódás, vérzés egyedüli, fájdalommal nem járó, pontos diagnosztikai eszköze az ultrahang készülék.

Ultrahanggal a vemhesség már a 20-25. naptól sikeresen megállapítható, eredményesen mérhető a magzatok életképessége és fejlettsége.

A már hallgatózással, laborvizsgálatokkal megalapozott, ekg-vizsgálattal is alátámasztott megromlott keringés fő okozójának, a szívnek alapos vizsgálatát el tudjuk végezni az ultrahang készülék segítségével. A kb. 30-40 perces vizsgálat során az állat egy párnázott asztalon, a bal oldalán fekszik. Nyugtató, bódító szer használatára nincs szükség. A szív valamennyi üregét, a szívbillentyűket, a szívburkot, a nagy ereket figyeljük meg mozgó, működés közbeni állapotban és kimerevített pillanat- felvételeken. Valamennyi fontos képletről részletes méréseket jegyzünk fel, amik alapján a vizsgálatot követően részletes és objektív diagnózist állítunk fel. Ezek alapján egyedileg határozzuk meg a pontos gyógykezelést.

Az ultrahangos vizsgálat hatékony eszköz a napjainkban egyre gyakrabban előforduló fejlődési rendellenességek kiszűrésére. Ezáltal a gyógyulási esély jelentősen növekszik.

Az utóbbi időben a leendő tulajdonosok egyre gyakrabban keresnek törzskönyvezett, fajtatiszta kutyákat, macskákat. Az erőltetett tenyésztési nyomásnak köszönhetően a fajtatiszta állományokban egyre gyakoribbak az örökletes alapon kialakuló fejlődési rendellenességek. A lappangó, csak serdülőkorban jelentkező fejlődési rendellenességek között első helyen állnak a szív nem megfelelő kifejlődése miatt kialakuló kórképek. Leggyakrabban a szívfal, a billentyűk, vagy a szívből kijövő nagy erek hiányos, vagy kóros fejlődése vezet a nehezen diagnosztizálható tünetegyüttesre. A pontos diagnózis segítségével a kölyökállatok adás-vételét követő bizonytalan jogi és a tenyésztő-vásárló között igen sok problémát okozó kétes etikai helyzet is megelőzhető. Az eladó a vevőnek az ismert betegség feltárása mellett adhatja el a fiatal állatot, megelőzve ezzel az esetleges peres eljárást is. Nagyértékű állatok kiválasztásánál (több százezer forint értékű tenyészállatok) a betegséget hordozó egyedek kiszelektálhatóak, a tenyésztésből kizárhatóak. Ezáltal a genetikai állomány rejtett szívbetegségei kiiktathatóak, és az ehhez kapcsolódó hosszas és költséges gyógykezelések megelőzhetőek.

Az ultrahangos vizsgálat nem sebészeti beavatkozás, fájdalmat, sőt megerőltető lefogást sem igényel, ezért direkt és indirekt módon is csökkenti fájdalmat okozó vizsgálatok mennyiségét. Kevesebb fájdalom, szenvedés az állat védelme érdekében is fontos rövid- és hosszú távú célja az igényes állatorvosi munkának. Az ultrahangos vizsgálatot egy speciálisan erre a célra kialakított kényelmes, puha vizsgálóasztalon végezzük.
Az ultrahang készülék működési elve, hogy a vizsgálandó testrészre helyezett adó-vevő fejről nagyfrekvenciás ultrahang jel bocsátódik a testbe. A szövetről, szervről az ultrahang jel egy része visszaverődik, a visszaverődött jeleket ugyanez a vevő fej felfogja. A visszavert jel jellemző az adott szervre, vagy szövetre és a készülék analizálást követően egy monitoron a visszavert jeleket képes megjeleníti. Az ultrahang készülék tehát egy morfológiai képet ad az adott testrészről az adott pillanatban. Több kép egymásutánisága az adott szervről, vagy testrészről valós idejű, filmszerű megjelenítést tesz lehetővé.

II. ULTRAHANGOS FOGKŐELTÁVOLÍTÁS (Depuratio)
Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak a fogkő lerakódására visszavezethető megbetegedések: szájfekély, torokgyulladás, fogínygyulladás, fogak kihullása, fogtályog, erős szájszag, következményes szívbelhártya-gyulladás. A fogkő kitapadó lepedékből, szerves anyagokból, szervetlen sókból és nagy mennyiségű baktériumból tevődik össze. A baktérium és a kiválasztódó méreganyagok folyamatosan mérgezik az állatot. A fogkő eltávolításával és az állatorvossal megbeszélt mindennapos szájhigiénia alkalmazásával gyors javulást, gyógyulást érhetünk el és megelőzhetjük a kiújulást.

III. AMIT AZ EKG-RÓL TUDNI KELL

A szívet felépítő szívizomsejtek összerendezett mozgása során a szív összehúzódik, miközben a vért kipumpálja magából. A szív úgy működik, mint egy elektromos motor: minden összehúzódást egy elektromos hullám előz meg. Az elektromos hullám mérhető, a mérést elektro- kardiográfiának (EKG) nevezzük.

GAZDIT KERESŐ ÁLLATOK

2008-08-20T11:58:00.001+02:00

Elveszett vagy talált állatok fotóalbuma. Keressen itt.
RSS
social bookmark

AKTUÁLIS GALÉRIA

2008-08-20T11:48:00.001+02:00

Tekintse meg fotóinkat.
Kattintson ide.